[{"img":"https://dkaplayground.ad.oszk.hu/030300/030350/eletkeletkezese.jpg","title":"Az élet keletkezése","description":"2007. április 25. 1. Az élet keletkezése Szabad Péter 2007. április 25.\r
2. Tudományos előadás\r
3. Kezdetben teremtette Isten A világegyetem keletkezése már az internetet megnézhető: http://kezdet.jesus.hu Az élet keletkezése EZ MOST VAN! Az emberi faj keletkezése május 23.\r
4. Az előadás vázlata A probléma megfogalmazása Kémia kísérletek Az ősleves mítosz A kémiai reakciók matematikai valószínűsége A thermodinamika és az idő kérdése Az információ kérdése Összefoglalás\r
5. A probléma megfogalmazása\r
6. Az alapvető elmélet Egy meleg őslevesben hosszú idő alatt kiformálódott egy sejt. Mi volt ennek az alapja? Tudományos felfedezés? NEM! Filozófiai elképzelés: Az evolúció elmélet népszerűsége Mi az előfeltétele a \r
tudományos megközelítésnek? Nem tételezzük fel a végeredményt\r
7. Charles Darwin - 1871 Gyakran mondják, hogy az élő szervezet kialakulásához szükséges feltételek ma is éppen úgy adottak, mint bármikor korábban.De amennyiben (és jaj, milyen súlyosfeltételezés is ez) egy pocsolyában, ahol \r
ammónia, különféle foszfortartalmú sók,fény, hő, elektromosság, stb. rendelkezésre állnak, egy további még bonyolultabb átalakulásokra kész fehérjét hozhatnánk is létre, az azonnal felemésztődne vagy felszívódna. Az élőlények létrejötte \r
előtt ennek másként kellett történnie.\r
8. Felmerülő kérdések Hogyan lett élő az élettelenből? Milyen körülményekre volt szükség? Reprodukálható-e mindez?\r
9. A sejt összetétele Molekulák: aminosavak (fehérjék) nukleinsavak (DNS) lipidek (sejtmembrán) Szénhidrátok (cukrok) Hogyan alakulhatnak ezek ki önmaguktól?\r
10. A kémiai evolúció állomásai\r
11. Kémiai kísérletek\r
12. Kémiai kísérletek Próbáljuk meg laboratóriumi körülmények között szimulálni a Föld akkori légkörét, és az ott uralkodó hatásokat, nézzük meg mi történik, létre jönnek-e az élet alkotóelemei? 1950-es évek kutatási láz\r
13. Milyen hatásokkal számolhatunk? A Föld ma hozzáférhető energiaforrásai (J/cm2/év): Napsugárzás: 1.090.000 Ibolyántúli sugárzás Hosszúhullám 14.200 Középhullám 172 Rövidhullám 7,1 Elektromos kisülések 16,7 Kozmikus \r
sugárzás 0,0063 Radioaktivitás 3,3 Vulkanikus működés 0,54 Lökéshullámok 4,6 Napszél 0,8\r
14. Harold C. Urey és Stanley L. Miller - 1953 NH3, CH4, és H2 összetételű gázban elektromos kisülést produkálunk (villám) Eredmény: 98% kátrányt 2% aminosav\r
15. Glicin - C2H5NO2\r
16. További kísérletek Stanley L. Miller 1974 szikra K. Harada és S. Fox - 1964 hőhatás (forró láva) Kenyon és Steinman 1969 ultraibolya sugárzás Melvin Calvin 1951 alfa-részecskék Eredmény: Aminosavak (kis mennyiségben)\r
17. John Keosian:Az élete eredetei - 1978 Az utóbbi évtizedek kísérletes bizonyítékai alapján bizton állíthatjuk, hogy az életet megelőző időkben már nagyszámú szerves vegyület létezett, amelyekből aztán az első élő szervezetek \r
kialakultak.\r
18. Richard Lemmon: Kémiaievolúció - 1970 A kutatási eredmények nyilvánvalóvá tették, hogy e vegyületek a prebiotikus Földön lassú felhalmozódással jöttek létre kialakulásuk a korai Föld légkörében működő nagy intenzitású \r
energiaforrások elkerülhetetlen eredménye\r
19. Stanley Miller 1974 Bizonyosra vesszük, hogy a kémiai evolúciós folyamat helytálló. Olyan biztosak vagyunk ebben, hogy elkerülhetetlennek látszik, hogy hasonló eseménysor a Naprendszer más bolygóin is bekövetkezett Az \r
élet eredetével kapcsolatos elképzeléseinkről kellő mértékben meg vagyunk győződve ahhoz, hogy 1976- ban űrhajót küldjünk a Marsra azzal az elsődleges céllal, hogy annak felszínén élet nyomait mutassa ki.\r
20. Viking 1 és 2 A szerves analitikai vizsgálatok eredményei nem bíztatóak azok számára, akik élet myomat remélték a Marson.\r
21. Az ősleves mítosz\r
22. A Föld korai légköre A kísérletekben feltételezett korai légkör összetételek: CO2, H2O légkör: Fox, Calvin NH3, CH4, és H2O légkör: Urey, Miller, és sokan mások CO2, N2 légkör: Walker Egyik sem tartalmaz oxigént!\r
23. Az oxigén problémája A kísérletek az oxigén TELJES HIÁNYÁT feltételezik és igénylik a sikerhez! Urey és Miller: A szerves molekulák nem- biológiai úton történő szintézise lehetetlen, ha a Földön oxidáló (szabad oxigént tartalmazó) \r
körülmények voltak.\r
24. A Föld légkörének mai összetétele N2 (nitrogén) 78.08%O2 (oxigén) 20.95%H2O (víz) 0-5% Ar (argon) 0.934% CO2 (széndioxid) 0.034% Ne (neon) 0.0018% He (hélium) 0.0005% Kr (kripton) 0.0003% CH4 (metán) 0.00017% H2 (hidrogén) 0.00006% \r
N2O (Dinitrogén-oxid,) 0.00003% Xe (xenon) 0.000009% O3 (ózon) 0.000004% Szilárd részecskér (por és hamu) 0.000001%\r
25. A redukáló közeg nyomai a kőzetekben Brooks és Shaw: Ha valaha is volt egy ősleves, akkor valahol ezen a bolygón találnunk kéne nagy mennyiségű kőzetet, ami nagy mennyiségben nitrogén tartalmú szerves vegyületeket tartalmaz, \r
aminosavakat, purinokat, pirimideket, stb. vagy pedig nitrogéntartalmú kokszot. Az igazság az, hogy ilyen kőzeteket egyáltalán nem lehet találni a Földön.\r
26. A korai légkör oxigén-forrásai Vulkanikus működés A vulkanikus gázok tartalmaztak oxigént A víz fotódisszociációja 2 H2O + ultraibolya = 2 H2+O2 Az ózonréteg problémája Kialakulásához O2-re van szükség Nélküle elpusztulnak \r
az élő szervezetek.\r
27. Két cikk 1980-81-ből Az elmúlt harminc év geológiai vizsgálatai semmilyen módon nem támasztják alá erősen redukáló korai atmoszféra feltételezését. Ennek lehetőségére kizárólag a laboratóriumi kísérletek sikere utal. R. A. Kerr \r
A kutatóknak újra kell gondolniuk a korábbi feltételezéseket. A vegyészek azért kedvelték a redukáló légkört, mert az az evolúciós kísérletek szempontjából kedvező volt. R. C. Coven\r
28. Thaxton, Bradley és Olsen: Az élet eredetének rejtélye A korai Föld légkörében és a különféle vízgyűjtőkben egyaránt ható destruktív folyamatok olyan erőteljes ha nem teljes! pusztító hatást gyakoroltak volna az alapvető prekurzor \r
vegyületekre, ami a kémiai evolúció előrehaladását gyakorlatilag elhanyagolható mértékűre korlátozta volna Emellett semmiféle geológiai bizonyíték nem támasztja alá, hogy az ősleves akár kis szerves tavak formájában valaha is létezett \r
volna bolygónkon. Mind egyértelműbbé válik, hogy bármilyen úton is keletkezett az élet a Földön, az ősóceán vizében a szerves vegyületekből történő evolúció meglehetősen valószínűtlennek tűnik. E feltételezést tehát méltán nevezhetjük \r
az ősleves mítoszának\r
29. Egyéb gondok az elmélettel Fontos: a négy különböző molekula teljesen más körülmények között jön létre Fontos: az első sejtnek léteznie kellett, MIELŐTT a darwini evolúciós folyamatok elkezdhettek MŰKÖDNI! Más szóval, először \r
kell, hogy létrejöjjön az élet, hogy utána ebben változások állhassanak be.\r
30. A kémiai evolúció matematikai valószínűsége\r
31. A fehérjék A fehérjék nagyon összetett molekulák. Aminosavak peptid kötéssel kapcsolódnak össze fehérjévé. Minden aminosavnak két változata van. D és L\r
32. Hemoglobin C2952H4664O832N812S8Fe4\r
33. L-Alanine (Ala/A) L-Arginine L-Asparagine L-Aspartic acid L-Cysteine (Arg/R) (Asn/N) (Asp/D) (Cys/C) Glycine (Gly/G)Válassz L-Glutamic acid L-Glutamine (Gln/Q) L-Histidine L-Isoleucine (Glu/E) (His/H) (Ile/I)egyet! \r
L-Lysine L-Proline L-Methionine L-Leucine (Lys/K) L-Phenylalanine (Pro/P) (Met/M) (Leu/L) (Phe/F) L-Serine L-Tyrosine L-Valine L-Threonine L-Tryptophan (Tyr/Y) (Val/V) (Ser/S) (Thr/T) (Trp/W)\r
34. Valószínűségszámítási gyakorlat\r
35. Válaszd ki a megfelelő izomerőt vagy D\r
36. Valószínűségszámítási gyakorlat\r
37. Kétféle képpen képeznek peptidkötést\r
38. Valószínűségszámítási gyakorlat A megfelelő aminosav megfelelő izomerjének megfelelő kötésbe állásának valószínűsége 1.25%\r
39. Egy fehérje kialakulásánakvalószínűsége\r
40. Gondolatkísérlet Tegyük fel , hogy ha egy sejtnek csak egy fehérjére lenne szüksége (lehetetlen) Tegyük fel, hogy az összes szénmolekula aminosavvá válhat (más részecskék nem számítanak) Engedjük meg a legnagyobb reakciósebességet \r
1012/másodperc (lehetetlen) Adjunk neki 1 milliárd évet (nem is volt ennyi idő a Föld kihűlésétől az élet megjelenéséig) Ezekkel a feltételekkel az esély egy fehérje kialakulására: 10-65 Borel valószínűségi törvénye: a 10-50 \r
valószínűségnél kisebb valószínűségű esemény lehetetlen esemény!\r
41. Dr. Carl Sagan Annak az esélye, hogy az élet kifejlődjön egy adott bolygón, mint a Föld 1 a 102,000,000,000-hoz. Tudod, hogy mekkora ez a szám? Ha le szeretnénk írni, 6.000 darab 300 oldalas könyvre lenne szükségünk. \r
Ha valami tényleg lehetetlen akkor az az élet spontán létrejötte a galaxisban.\r
42. A thermodinamika és az idő kérdése\r
43. A termodinamika főtételei I. főtétel - Energiamegmaradás törvénye Energia nem keletkezik vagy semmisül meg, csupán egyik formájából más formákba alakul II. főtétel Magára hagyott rendszer entrópiája nem csökkenhet. \r
Az I. főtételnek szab korlátot a valóságban tapasztaltak alapján. Vagyis a valóságban nem lehetséges, hogy egy rendszer belsőenergiáját teljesen át tudjuk alakítani mechanikai munkává.\r
44. Mekkora energia kell egyfehérje létrehozásához? Maradjunk még mindig az előző valószínűségi példában elkészített 100 aminosavból álló fehérjénél. Ennek létrehozásához tudósok számításai szerint 1922 kj/mol energiára van szükség. \r
Egy 1 M koncentrációjú aminosav oldatban mennyi fehérje alakul ki? 10-338 M Ez eredménytelen reakciót jelent.\r
45. Ilya Prigogine (Nobel díjas kémikus) Annak valószínűsége, hogy normál hőmérsékleti körülmények között egyes molekulák makroszkópikus számban összeállva nagymértékben szervezett és az élő szervezetek összehangolt tevékenységeit \r
mutató rendszerekbe tömörüljenek, elenyészően kicsi. Az élet jelenlegi formájában történő spontán kialakulása tehát rendkívül valószínűtlen, még a prebiotikus evolúcióhoz rendelkezésre álló évmilliárdok leforgása alatt is.\r
46. Harold F. Blum Tárgykörünk (a kémiai evolúció) tekintetében a termodinamika második főtétele az irányadó: a szereplő folyamatok az egyensúly felé mutatnak, tehát a kissebb szabadenergia és értelemszerűen a nagyobb entrópia felé. \r
E tekintetben a rendelkezésre álló bőséges időtartam csupán azt tehette volna lehetővé, hogy a rendszer még közelebb jusson az egyensúlyhoz.\r
47. Mennyi idő állt rendelkezésre? Feltételezések: 1,5-2 milliárd év Mikor keletkezett a Föld? Föld keletkezése: 4,6 milliárd évvel ezelőtt Legrégebbi szilárd kőzet kora: 3,98 milliárd év Mikor jelent meg az élet? 1967. \r
Dél Afrika Fig Tree Series 3,1 milliárd éves 1977. Dél Afrika Swaziföld 3,4 milliárd éves 1979. Grönland Isua 3,8 milliárd éves 1980. Ausztrália North Pole 3,8 milliárd éves 1980. Ausztrália Pilbara Block 3,5 milliárd éves\r
Valóság: 180-200 millió év\r
48. Brooks és Shaw Ez az időszak a kémiai evolúcióhoz, de még az alapvető elővegyületek képződéséhez is meglehetősen rövid. Az élet létrejöttére legjellemzőbb kifejezés: geológiailag pillanatszerű\r
49. Az információ kérdése\r
50. Az információ kérdése Mi az információ? Példa: egy könyv, egy word fájl és egy e-mail Mennyi információt tartalmaz egy sejt? 30 kötetnyi enciklopédiának megfelelő Van-e példa arra, hogy információ egy véletlen folyamat \r
eredményeképpen jöjjön létre?\r
51. Egy sejt belső élete Harvard biológiai oktatófilm Alain Viel, Ph.D. Harvard University John Liebler - XVIVO\r
52. F. Hoyle: Intelligens világegyetem A mai elképzelés az élet eredetéről annyira valószínű, mint az, hogy egy szeméttelepen áthaladó tornádó összeállít egy Boeing 747-es repülőgépet a szemétből.\r
53. Francis Crick A DNS molekulafelfedezője Az élethez egy olyan kémiai lépéssorra van szükség, ahol a lépések nagy többsége soha nem valósul meg Egy őszinte ember, a számára jelenleg rendelkezésre álló tudás alapján csak \r
azt mondhatja ki, hogy az élet eredete jelen pillanatban majdhogynem csodának tűnik, mivel túl sok feltételnek kéne beteljesülnie, hogy ez a folyamat beinduljon.\r
54. Hol tartunk most?\r
55. Panspermia Az első sejt az idegenektől egy űrhajóval jutott a Földre Francis Crick: Bármi furcsa elképzelés is jobb, minthogy elhiggyük, hogy Isten teremtett bennünket! Freeman Dyson (fizikus, földön kívül élet kutató): \r
Szerintem az élet keletkezése egy elkülöníthető esemény volt, ami nagyon rövid idő alatt játszódott le.\r
56. 50 évvel később 2003. június 10-én A San Diego-i egyetemen megünnepelték Stanley Miller híres kísérletének 50. évfordulóját. Leslie Orgel és Gerald Joyce: Szerintünk a bázispárok (a DNS molekulák alkotóelemei) megjelenése \r
világunkban nem lehet más, mint csoda. Az idő majd megmutatja, hogy igazunk van-e.\r
57. Összefoglalás\r
58. Összefoglalás Az 50-es években kezdődött kutatási láz során felvetett elmélet nem nyert bizonyítást. A tudósok mai álláspontja az, hogy nem tudjuk hogyan jött létre az élet. Az hogy az élet magától jött volna létre LEHETETLEN! \r
A legjobb válasz: CSODA!\r
59. Összefoglalás Mit jelent az, ha nem magától jött létre az élet? Ha kiárasztod lelkedet, új teremtmények keletkeznek, és megújítod a termőföld felszínét.104. zsoltár 30. vers hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. \r
Apostolok Cselekedetei 17:25\r
60. További elérhetőségek Az előadás internetes oldala: http://kezdet.jesus.hu Az előadó elérhetősége: peti@jesus.hu\r
61. Kezdetben teremtette Isten. Az emberi faj keletkezése május 23. Az előadás 18 órakor kezdődik\r
62. Kérdések\r
63. Köszönöm figyelmüket! Szabad Péter magyar","topics":["kémia","emberi élet","törzsfejlődés","kísérlet","mitológia","információ"],"id":"030350"}]

#emberi élet

Az élet keletkezése